Leírás

A Német Nemzetiségi Múzeum textil- és viseletgyűjteménye


Tata városában 1972-ben indultak meg a nemzetiségi gyűjtések, ekkortól hozta létre Fatuska János néprajzos muzeológus a gyűjtemény alapjait. A múzeum kialakításához a magyarországi német viseletek gyűjtése már a kezdetektől hozzátartozott és az első kiállításokon is jelentős szerepet kaptak. A mai értelemben vett háziipari, azaz eladásra szánt paraszti termékeken kívül a házi munkaként önellátásra létrehozott darabok (ingek, díszlepedők, törölközők), valamint a falusi specialisták által szűkebb közösség számára alkalmanként készített tárgyak (menyasszonyi fejdíszek, fejkendők) túlsúlya jellemző. A gyűjtés során a cél az eltűnőben lévő paraszti élet minél pontosabb, szélesebb körű ábrázolása volt, a táji különbségek és a régies keresése mellett. A magyarországi német viseletekről a Német Nemzetiségi Múzeum első, 1973. évi kiállítási katalógusában Fatuska János azt írta, hogy összességében nagy változatosságot mutatnak, egységes öltözet csak a kisebb területeken alakult ki. A német néprajzi anyagban a legkorábbi textilek a 19. század végének termékei, de zömében 20. századi, vagyis az úgynevezett kivetkőzés utáni begyűjtött viselet jellemzi a gyűjteményt. Alapvetően mai Magyarország területén élő németség kultúrájának gyűjtése dominált, de arra, hogy a Kárpát-medencében élő sokszínű kultúrát mutató etnikum hagyományaira is figyelmet fordítottak, példa a kiállításban jelenleg is látható két szász bunda (Beszterce, Nagyszeben).

A gyűjtemény alapján a német viseleteket Fatuska János úgy jellemezte, hogy a 18. századi bevándorlás korának öltözete jelentősen megváltozott, a polgári és katonai ruházat nagy hatással volt rá, szabásában, színében a környező etnikumokénál egyszerűbb képet mutatott. Az 1975-ös Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban bemutatott, „A magyarországi nemzetiségek lakáskultúrája” című kiállítás katalógusában is a német viseleteken megjelenő magyar hatásra került a hangsúly.

Az első állandó kiállítás után 1989-1990-ben Berlinben, a Haus der ungarischen Kultur tárlata adott lehetőséget, hogy a magyarországi német életmód és kultúra bemutatkozzon. Az itt kiállított enteriőrökben is nagy szerepet kaptak a textilek. Külön csoportokban mutatták be a teljes öltözeteket, a nagy formai és mintázatbeli változatosságot mutató női kötényeket és a háziipari termékként előállított ingeket, törölközőket. Az enteriőrökben megjelentek az asztal- és ágyterítők, amelyek egyben a magyarországi németek életében fontos szerepet játszó kékfestő anyagok bemutatásai voltak, a háztartási textíliák mellett a női viseletek egyik legjellemzőbb anyaga volt.

1997-ben nyílt meg az „1100 év együttélés” Németek Magyarországon a honfoglalástól napjainkig című állandó kiállítás a tatai Nepomucenus-malomban. A kiállítás a második világháborút és azt követő időszakot bemutató részében kapnak helyet jelenleg a különböző településekről származó teljes viselet együtteseink. A. „Sváb Törökország” területéről, Véméndről és Mözsről gyűjtött viseleteinken kívül, a többi bemutatott öltözet túlnyomóan Komárom-Esztergom megye területéről került a gyűjteménybe. Így jelenhet meg a kiállításban a Dunaszentmiklósról szerzett „Christkindlspiel” öltözet együttes, amely jelenleg is látható a tárlaton. A gyűjtést módszerében, a feljegyzések és a leltárkönyvi adatok alapján, nagyban meghatározó volt a Tata környékén kialakuló a falusi adatközlő közösség, akik valószínűleg a néprajzos utasítások szerint kutatták fel a múzeumnak a tárgyakat. A gyűjtemény nagy része természetesen ajándék, de a szép számmal tartalmaz vásárlás útján múzeumba került darabokat is. Az online katalógusban bemutatott tárgyaink legnagyobb része a leltárkönyvi adatok és a leírókartonok szerint e gyűjtésekből, az 1970-80-as évekből származik. A közel 320 tételt magában foglaló katalógus azonban a legkevésbé sem teljes, hiszen gyűjteményünk ennél lényegesen több textilt tartalmaz, amelyekről azonban egyelőre semmilyen információval nem rendelkezünk. 2014 nyarán egy diákok segítségével végrehajtott, alapos revízió után tudtunk pótolni hiányzó adatokat a leltári számmal ellátott tárgyakhoz, amelyet az online felületen is jeleztünk.